szoktak azért lenni előírások a lehetséges maximális lejtésre ilyen-olyan útfajták esetében. lehet, hogy azon a kb 80 méteren nem jött ki a szög. (autópályán 1-2% lehet csak szerintem) - persze táblákkal gondolom simán meg lehetett volna oldani, azért mégse egy parkolóházas meredekségű rámpa lenne eznikotin írta:Szerintem kamu.Lancelot írta:Nos, mi alagutakat fúrtunk a vakondtúrásokon át, ők meg ezt szeretik úgy tűnik. Na és akkor mi van? Megtehetjük, nem?
Csak, hogy pontosítsunk, itt van az M6 négy alagútja BP irányából:Bandee írta:Erre gondolsz?
Az embert, a Pósta Zoltán ki is kezdték mert megmondta, hogy úgy faszság az egész ahogyan van. Inkább lemondott
. De ha nagyon jóindulatú akarok lenni akkor legyen 1 db jogos, ahol tényleg van felette egy kis domb (ahol le lehet csücsülni:) )
Mindennel tökéletesen egyetértek.Bandee írta:Laci!
Számtalan okból építhetnek ilyen alagutakat annak fényében, hogy hol van a helyszín és milyen a talaj összetétele. Aztán értékelhetik azt is, hogy esetleg erdőséget kéne kiírtani miatta, ami nem éri meg. De leginkább ha lakott terület van a közelben, a zajterhelés így kisebb. Az M6 autópálya esetében nincsen ilyen probléma, a semmiben halad a nyomvonal, löszös talajban. Be is omlott építés közben az egyik
De, hogy biztos forrást mondjak Neked én csináltam az M6 kezelő irodáját 2013- ban és kerek perec megmondták nekem, hogy a drágább kivitelezés és drágább üzemeltetés volt a cél, kollégáikat akik pofáztak pedig kirúgták egytől egyig. Úgyhogy meggyőzhetetlen vagyok de nincs is miről, egyértelmű a helyzet,
Számtalanszor végigmentem Szlovénián, még csak hasonló helyszín sincsen. Lehet, hogy felette éppen nem hegy van de viaduktról érkezel vagy falu van a közelben, egybefüggő erdőség stb.. Nem is hasonlítanak a területek. Arról nem is beszélve, hogy ha ott van az még nem ok arra, hogy nálunk is legyen.
Az M6- on is mentem többször is, teljesen feleslegesek voltak ezek az alagutak. El tudnám fogadni ha valaki azt mondja, hogy azért kellett mert szépek.. Ráadásul 90-es korlátozás van miatta ahelyett, hogy 130-al mennél egy kivájt úton. De némelyikre fel is vihették volna az utat mint ahogyan a képeken látszik, hogy megy is fel út az alagút mellett
Én aztán nem tudom, de a cikk elég érdekes. F0-F5 között van a tornádók osztályozása. A cikk a következő állításokat tartalmazta.rdaneelolivaw írta: ↑2018.05.17. 19:40https://index.hu/kulfold/2018/05/17/fel ... orszagban/
Ez kurvára nem F1-es tornádó szerintem.
Asszem' a szélsebesség és az zúzás mértéke alapján osztályozzák őket, tehát minél nagyobb a czucc a Fujita skálán, annál jobban összeturmixolja az emberi létesítményeket. (majd kiköpi)nikotin írta: ↑2018.05.17. 20:10Én aztán nem tudom, de a cikk elég érdekes. F0-F5 között van a tornádók osztályozása. A cikk a következő állításokat tartalmazta.rdaneelolivaw írta: ↑2018.05.17. 19:40https://index.hu/kulfold/2018/05/17/fel ... orszagban/
Ez kurvára nem F1-es tornádó szerintem.
1. "Szerda este F1-es erősségű tornádó alakult ki Németország nyugati részén,..."
2. "...a megfigyelésekhez nyilvántartott skálán majdnem elérte a legerősebb fokozatot."
A wiki szerint:rdaneelolivaw írta: ↑2018.05.17. 20:48Asszem' a szélsebesség és az zúzás mértéke alapján osztályozzák őket, tehát minél nagyobb a czucc a Fujita skálán, annál jobban összeturmixolja az emberi létesítményeket. (majd kiköpi)nikotin írta: ↑2018.05.17. 20:10
Én aztán nem tudom, de a cikk elég érdekes. F0-F5 között van a tornádók osztályozása. A cikk a következő állításokat tartalmazta.
1. "Szerda este F1-es erősségű tornádó alakult ki Németország nyugati részén,..."
2. "...a megfigyelésekhez nyilvántartott skálán majdnem elérte a legerősebb fokozatot."
Az egyik kedvenc régi filmem volt a Twister... persze ma már gagyinak hat.
Saccra ez egy F3-as tornádó volt. Talán F4.
Ami igen durva... szerintem ilyen erős tornádót az EU-ban még nem láttak amióta világ a világ.
Amcsiban ez persze alap.
Most nézem a yutubot... az ottani duma szerint igen = f3-as.
A tornádók osztályozása
A tornádók jellemzésére – a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján – Theodore Fujita japán meteorológus 1971-ben egy relatív osztályozást dolgozott ki, amit később, az ezredforduló elején (2000-2004) átdolgoztak. Az Egyesült Államokban 2007. február 1. óta a korrigált Fujita skálát használják, ami EF0-tól EF5-ig terjed.
A korrigált Fujita skála
F0 (gyenge), szélsebesség: 105–137 km/h – a tetők sérülhetnek, eresz csatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek. (azok a tornádók amiknek nincs bejelentett pusztítása, mindig EF0-sak)
F1 (mérsékelt), szélsebesség: 138–177 km/h – a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek, a mobil házak felborulnak.
F2 (nagy), szélsebesség: 179–217 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek
F3 (erős), szélsebesség: 219–266 km/h – teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés nagyobb épületekben (például bevásárlóközpontok), a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, nehezebb gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.
F4 (pusztító), szélsebesség: 267–322 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
F5 („elképesztő”), szélsebesség: >322 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.[4] Eddig összesen két 5-ös szintű tornádót jegyeztek fel az EF skálán. A legutóbbi Parkersburgban (Iowa állam) 2008. május 25-én, ami a fél várost letarolta.
Az eredeti Fujita skála
hatályon kívül az USA-ban
F0 (gyenge), szélsebesség: 64-117 km/h – a kémények ledőlnek, a faágak letörnek, a gyenge gyökérzetű fák és a közlekedési táblák kidőlnek.
F1 (mérsékelt), szélsebesség: 117-180 km/h – a háztetők felszakadnak, a gépjárművek felborulnak vagy menet közben lesodródnak az útról, a faházak összedőlnek.
F2 (nagy), szélsebesség: 182-253 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a gépjárművek összetörnek, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben.
F3 (erős), szélsebesség: 254-332 km/h – a házak összeroskadnak, a kőházak egyik-másik fala kidől, a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, a gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.
F4 (pusztító), szélsebesség: 333-418 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
F5 („elképesztő”), szélsebesség: 420-512 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.[
Bandee írta: ↑2018.07.10. 18:52https://index.hu/kulfold/2018/07/10/tha ... i_tortent/
Hala az egnek. Aldas mindazokra akik reszt vettek a mentesben!
