A történelem lapjai. Hogy tanulságul szolgáljanak!

[maTTeus]

Amúgy ha jönnének a földönkívüliek mi biztosan szövetségre lépnénk velük

és mit ajánlanánk nekik, amit nem tudnak elvenni?

Észt? Jah, az nincs. Kicsit beszívott egy gondolat, elismerem ez a földönkívülis.

[Sánta Gepárd]

Amúgy ha jönnének a földönkívüliek mi biztosan szövetségre lépnénk velük

és mit ajánlanánk nekik, amit nem tudnak elvenni?

Persze, hogy el tudnának bármit venni. De ajánlattal egyszerűbb és gyorsabb.

[mudd]

megiscsak egy merfoldkove ez az emberiseg tortenelmenek, egy "szot" megerdemel itt is.

[Alghar]

megiscsak egy merfoldkove ez az emberiseg tortenelmenek, egy "szot" megerdemel itt is.

Jogos...

[rdaneelolivaw]

Jogos...

Nem egy mesterségesen kirobbantott szar volt ez is?

[mudd]

Nem egy mesterségesen kirobbantott szar volt ez is?

az lenyegtelen. es az is, hogy pontosan aznap mi is tortent. az ujkor se azert kezdodott el, mert kolombusz megtalalta amerikat - kell egy nagy hajciho, amit nevesiteni lehet

[Alghar]

Jogos...

Nem egy mesterségesen kirobbantott szar volt ez is?

Hát azért ott volt némi önkényuralom, éhezés, stb...szóval júl. 14. a párizsi nép eléggé spontán reakciója volt. Aztán továbbfejlődött és jöttek a politikusok. De a modern Franciaország megteremtéséhez ez volt a kezdő lökés (persze nagyon leegyszerűsítve a dolgot).

[mudd]

(persze nagyon leegyszerűsítve a dolgot).

nem kell attol annyira felni. a 2x2=4 is egy nagyon leegyszerusitett dolog

[mudd]

100 eve tort ki az elso vilaghaboru

[Lancelot]

Most olvastam az apropó kapcsán. Érdekes írás! Alghar?

1526.augusztus 29... Mohács...egy vesztett csata...a vég kezdete...
„ Mohács, Mohács!...tarka lepke, gondtalanság röpködött előttünk,
Azt űztük, pedig már a török oroszlán elbődült mögöttünk.”
( Petőfi Sándor :Fekete-piros dal, 1848 )
Mi vezetett el Mátyás birodalmától Mohácsig ?
Ténylegesen vész volt-e a mohácsi vész, amikor is állítólag minden eldőlt ? Minden elveszett ?
Hiszen oly sokan – „nagytudású szakértők” is – elintézetnek veszik a dolgot : jött a török áradat, a mohácsi vész után három részre szakadt az ország, s aztán ez így is maradt a XVII. század végéig. De a történelmi hűség miatt azért érdemes felelevenítenünk és át is gondolnunk,hogy más nációk is meg, át- és mégis túléltek történelmük során hasonló,ha nem borzalmasabb „mohácsi vészeket”. Alig két évszázaddal a mohácsi csatavesztés előtt a franciák,mely anno Európa legnagyobb lélekszámú ( cca.20-23 millió) királysága volt először Crecy mezején veszített csatát,a jobban szervezett,fegyelmezettebb angol seregekkel,melyet III.Edward ( akinek országa és serege talán tizedrésze volt…cca. 3 miilió alattvaló..és max. 20 ezer harcos Cracy-nél) vezetett…s ahol a francia lovagokat ( cca 4-5 ezer páncélos lovagot és fegyvernökeiket) és cca. 35 ezer francia katonát,köztük tizenegy herceget,nagy tartományurat és nyolcvan zászlósurat is…. egyszerűen lemészároltak.
Miért ? Mert a lovagok, akikben több volt a „dicső és elszánt lovagi tűz”,mint a fegyelem,akik nem hallgattak senkire,és egyszerűen a saját fejük után mennve rohamoztak….és pusztultak el. A fegyelmezett,kiképzett angol ijjászok egyszerűen halomra nyilazták őket,miközben a a falkákban támadó walles-i gyalogosok átvágták a lovaik inát…majd a torkukat.
Aztán jött 1348-ban az akkori világon,délkelet felől az északi országokon át….mindent el és végig pusztító pestisjárvány…20-25 millió áldozattal. És elkezdődött a százéves háború….. Ugye ez is afféle „ mohácsi vész” lehetett…. És mégis valahogy talpra tudott állni a francia királyság……vajon miért ? Vagy az évszázados belső háborúk az angol szigeteken…
Mitől voltak jobbak királyaik,papjaik vagy hercegeik,grófjai és báróik…mint a magyarságé…?
Érdemes lenne tehát tárgyilagosan is megvizsgálnunk, mi is történt Mohács környékén 1526 augusztus 29-n, azon az esőáztatta, vérzivataros napon, és az azt követő mintegy két évtizedben.
A mohácsi csatát nem lehet önmagában vizsgálni, sokkal inkább csomópontnak kell tekinteni. Mohács végelszámolás volt, az akkor már másfélszáz esztendeje kisebb-nagyobb megszakításokkal zajló háború végelszámolása.
A Magyar Királyság a maga alig 4 millió lakójával, Mátyás király halála óta folyamatosan hanyatló gazdaságával, korszerűtlen hadseregével nem mérkőzhetett meg a nálánál területileg ötször, lakosságát tekintve hatszor nagyobb Oszmán Birodalommal.
Vereségre volt ítélve, mert az erősen központosított, despotikus uralom alatt élő oszmánok erőiket sokkal jobban tudták összpontosítani, mint a közállapotait tekintve teljesen szétzilálódott, pártharcokba merült magyar állam.
Kilátásai még ép gazdasági, társadalmi és politikai háttér esetén is kérdésesek lettek volna, hiszen az ellenállás az egyre erősödő oszmán nyomással szemben hihetetlenül sok pénzbe és emberbe került, s ezt hosszú távon nem tudta biztosítani.
De ahogy Mohács a Magyar Királyság középkori történetének lezárása, úgy kezdete is egy másik korszaknak, a török hódítás korának. Azzal, hogy az uralkodó, II. Lajos odaveszett, s vele az ország vezetőinek jelentős része, új hatalmi rend kialakulása vette kezdetét.
A két nagyhatalom, a Habsburgok és a Porta közé ékelődött Magyarország még jobban belesüllyedt a pártküzdelmekbe, melynek egyenes következménye lett a kettős királyválasztás, majd ezzel együtt az ország két részre szakadása.
A bomlási folyamatot betetézte Buda elvesztése 1541-ben, amelynek eredményeként az oszmánok tartósan megvetették lábukat az országban, beékelődve a korábbi két országrész közé, és másfélszáz esztendőre állandósítva a háborús állapotokat.
A csatában és a futás közben a királyon kívül elvesztek az egyházfők közül: Szalkai László esztergomi érsek, Tomori Pál kalocsai érsek és fővezér, Perényi Ferencz váradi, Móré Fülöp pécsi, Paksi Balázs győri, Csáholi Ferencz csanádi, Palinai György boszniai püspök; a főurak közül: Zápolya György szepesi gróf, a másik fővezér, Drágfi János országbíró, Ország Ferencz főudvarmester, Korlátkői Péter és Trepka András főajtónállók, Horváth Simon királyi főpinczemester, Szécsy Tamás, Perényi Gábor, Sárkány Ambrus, Palóczi Antal, Czetrini Mátyás, Frangepán gróf, Bánfy Zsigmond, Hampó Ferencz, Batthyányi János, a cseh Schlick István s több más cseh és morva úr. Az oirszág birtokos nemesei közül: Balázsi Ferencz, Tarczay Miklós, Paksy János, Istvánfy János, Várady Imre, Podmaniczky Mihály, Orlovsics György zengi kapitány, Aczél István pozsonyi várnagy, Pogány Zsigmond, Tornally János, Kállay János és István, Forgács Miklós. Ezeken kívül körülbelül 500 birtokos és nemes. A gyalogságból három vagy négy ezernél nem igen maradt több életben, pedig vagy 12-13 ezer gyalogos volt, ezeknek vezérei közül Cyprusi Hannibalon kívül alig menekült meg valaki. Az összes ágyúk, ágyúsok, a melyek a seregnél voltak, valamint azok is, melyek a hajón maradtak, az ellenség kezeibe kerültek.
„Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul;
és egy város vagy háznép sem állhat meg, amely meghasonlik magával.”
(részlet készülődő,formálódó könyvemből Aga)

[Lancelot]

Del! A fene tudja miért ment el kétszer ugyanaz!

[Alghar]

Most olvastam az apropó kapcsán. Érdekes írás! Alghar?

Először is: remélem a "formálódó könyvet" valaki átnézi majd megjelenés előtt és akkor nem lesznek benne például "ijjászok" és "elintézetnek"

Másodszor, a lényegre térve: nem tudom, mit is akar ezzel, de új dolog nincs benne, ezért kár könyvet írni. A mohácsi csata előzményeiről szóló részben semmi új nincs, ami itt áll, azt lényegében a hatodikosaimnak is tudni kell...bár én állítólag brutál sokat követelek töriből egyes szülők szerint
Ami érdekes lehetne, az a kérdésfelvetés:

Ténylegesen vész volt-e a mohácsi vész, amikor is állítólag minden eldőlt ? Minden elveszett ?
Hiszen oly sokan – „nagytudású szakértők” is – elintézetnek veszik a dolgot : jött a török áradat, a mohácsi vész után három részre szakadt az ország, s aztán ez így is maradt a XVII. század végéig. De a történelmi hűség miatt azért érdemes felelevenítenünk és át is gondolnunk,hogy más nációk is meg, át- és mégis túléltek történelmük során hasonló,ha nem borzalmasabb „mohácsi vészeket”

De sajnos ez sem sikerült...mert mit is akar kérdezni a szerző? Hogy másik hogyan élték túl a "vészeket"? Hiszen mi is túléltük. Hogy mások hogyan álltak fel belőle? Na ez már érdekesebb lehetne. Jöhetne a magyarázat. Erre azonban jön a crécy csata, majd szerinte a százéves háború (ami egyébként 116 évig tartott, de nem volt folyamatos). De itt is bibi van: a crécy csata MÁR a százéves háború. És ha már pusztító csapás a franciákra és százéves háború, akkor én inkább az azincourt-i csatát emlegetném. A crécy csata elsősorban azért fordulópont, mert a lovagi harcmodor végét jelentette és itt használtak először lőfegyvereket. Nyilván a franciákat érzékenyen érintette a vereség, de az összehasonlítás sántít: bár a franciák elvesztették országuk egy részét (eddig jó is lenne az összehasonlítás), de aztán összekapartak egy francia (!) királyt...a Királyi Magyarországnak ki is volt az uralkodója? Ugye, hogy nem magyar...Szapolyait most inkább hagyjuk, ő apró epizód volt csupán. Franciaország nem veszítette el az identitását, nem pusztult el lakosságának majdnem fele, így nem is kellett betelepülőkkel feltölteni utána. És még hosszan sorolhatnám, miért nem jó az összehasonlítás. A mohácsi csatavesztés nem csak Magyarország elkövetkező 150 évét pecsételte meg, hatásainak egy része a mai napig kitart. No, ilyen "vészt" hozzon példának a szerző és hogy abból hogyan állt fel az adott nemzet...akkor még érdekes is lehetne a könyve.

[Lancelot]

Köszi, jó volt olvasnom téged

[rdaneelolivaw]

A mohácsi csatavesztés nem csak Magyarország elkövetkező 150 évét pecsételte meg, hatásainak egy része a mai napig kitart. No, ilyen "vészt" hozzon példának a szerző és hogy abból hogyan állt fel az adott nemzet...akkor még érdekes is lehetne a könyve.

Pl. amikor a török étteremben közli velem a pincér, hogy "török és magyar az nagy barát, hiszen sokáig ők is itt éltek ezen a területen".

[Rocco]

A mohácsi csatavesztés nem csak Magyarország elkövetkező 150 évét pecsételte meg, hatásainak egy része a mai napig kitart. No, ilyen "vészt" hozzon példának a szerző és hogy abból hogyan állt fel az adott nemzet...akkor még érdekes is lehetne a könyve.

Pl. amikor a török étteremben közli velem a pincér, hogy "török és magyar az nagy barát, hiszen sokáig ők is itt éltek ezen a területen".

Angliaban a faszkalap torokok azt mondjak, mi nagy baratok vagyunk, meg 150 evig vigyaztak rank. Mit tanithatnak ezek ott az iskolakban...

[Ori F1]

Addig jó nekünk,amig barátként kezelnek.
Ez olyan,mint hogy mi az osztrákokat sógorokként kezeljük,mig ök nem is ismerik ezt a kifejezést erre.

[Magic]

Addig jó nekünk,amig barátként kezelnek.
Ez olyan,mint hogy mi az osztrákokat sógorokként kezeljük,mig ök nem is ismerik ezt a kifejezést erre.

Meg igen nagy százalékuk nem is igazán szeret minket.
Bár ebben nincs semmi meglepő a környező országok szinte mindegyike utál minket. Ki érti ezt?

[Alghar]

Addig jó nekünk,amig barátként kezelnek.
Ez olyan,mint hogy mi az osztrákokat sógorokként kezeljük,mig ök nem is ismerik ezt a kifejezést erre.

Meg igen nagy százalékuk nem is igazán szeret minket.
Bár ebben nincs semmi meglepő a környező országok szinte mindegyike utál minket. Ki érti ezt?

Na, például ennek a gyökerei is a 150 éves török uralomban keresendők. Illetve az utána történő betelepítésekben/betelepülésekben. III. Károly idején a betelepülések/betelepítések után. 1711-re még az optimista becslések is csak 50% körülire teszik a magyarság arányát MAGYARORSZÁGON az össznépességet tekintve.

[rdaneelolivaw]

Na, például ennek a gyökerei is a 150 éves török uralomban keresendők. Illetve az utána történő betelepítésekben/betelepülésekben. III. Károly idején a betelepülések/betelepítések után. 1711-re még az optimista becslések is csak 50% körülire teszik a magyarság arányát MAGYARORSZÁGON az össznépességet tekintve.

Azért valljuk be a cigányon kívül MINDENKINEK sikerült az asszimiláció.
Mégcsak kérni sem kellett.

[Alghar]

Na, például ennek a gyökerei is a 150 éves török uralomban keresendők. Illetve az utána történő betelepítésekben/betelepülésekben. III. Károly idején a betelepülések/betelepítések után. 1711-re még az optimista becslések is csak 50% körülire teszik a magyarság arányát MAGYARORSZÁGON az össznépességet tekintve.

Azért valljuk be a cigányon kívül MINDENKINEK sikerült az asszimiláció.
Mégcsak kérni sem kellett.

Persze, én most nem is a mai leszármazottakra utaltam. De a 19. században történelmében keresendő, hogy a környező népek miért is nem "komálnak" minket.

[carlos78]

Angliaban a faszkalap torokok azt mondjak, mi nagy baratok vagyunk, meg 150 evig vigyaztak rank. Mit tanithatnak ezek ott az iskolakban...

én úgy tudom, hogy nekik azt mondták az iskolában, hogy rokonok vagyunk, még a 150 év előttről

nehéz elhinni, de amikor olyan szavaink közösek, mint "atya (mint szülő), zseb, szakáll, alma" stb. azért elgondolkodtató.

[Sánta Gepárd]

Angliaban a faszkalap torokok azt mondjak, mi nagy baratok vagyunk, meg 150 evig vigyaztak rank. Mit tanithatnak ezek ott az iskolakban...

én úgy tudom, hogy nekik azt mondták az iskolában, hogy rokonok vagyunk, még a 150 év előttről

nehéz elhinni, de amikor olyan szavaink közösek, mint "atya (mint szülő), zseb, szakáll, alma" stb. azért elgondolkodtató.

Vagy harminc éve voltam Törökországban egy 18 napos úton. Remek idegenvezetőnk volt, tizennyolc napig játszottunk a közös szavakkal. Azokon kívül, amit felsoroltál - szandál, kapi, szoltán, arszlán (oroszlán) és volt még jócskán, de már nem emlékszem. 150 év alalatt ide-oda mentek a szavak. (A rokonság a bolgár-törökökkel igaz, de úgy tudom, ezek nem azok a törökök

[maTTeus]

Angliaban a faszkalap torokok azt mondjak, mi nagy baratok vagyunk, meg 150 evig vigyaztak rank. Mit tanithatnak ezek ott az iskolakban...

én úgy tudom, hogy nekik azt mondták az iskolában, hogy rokonok vagyunk, még a 150 év előttről

nehéz elhinni, de amikor olyan szavaink közösek, mint "atya (mint szülő), zseb, szakáll, alma" stb. azért elgondolkodtató.

Egyébként tényleg van benne valami. Mondják ezt a Finnugor ágat... Hát nem vagyok nyelvész, de nekem azért sántít a dolog. Mondjuk nem hiszem, hogy valóban rokonok lennénk, inkább azt gondolom, hogy a vándorlások során "akadhattunk" össze, és vettünk át a kultúrájukból. Erről jut eszembe, valahol hallottam olyat is, hogy a törökök eleinte nem akartak minket megtámadni pont a rokonsági kapcsolat miatt, hanem délről kikerülve közvetlenül a Habsburgok ellen mentek volna, csakhogy minket a jó sógorok mint előbástya vetettek oda eléjük, az ő hatásukra támadtunk be a Balkánra, ezért jöttek ellenünk is a törökök. Alghar?

[vollebak]

Angliaban a faszkalap torokok azt mondjak, mi nagy baratok vagyunk, meg 150 evig vigyaztak rank. Mit tanithatnak ezek ott az iskolakban...

én úgy tudom, hogy nekik azt mondták az iskolában, hogy rokonok vagyunk, még a 150 év előttről

nehéz elhinni, de amikor olyan szavaink közösek, mint "atya (mint szülő), zseb, szakáll, alma" stb. azért elgondolkodtató.

Sőt, maga a "magyar", mint nemzetet meghatározó szó is tőlük ered, Magyarország törökül "Macaristan", amit mádzsárisztánnak ejtenek. Ezek azonban, amiket említettél, csak úgyneveztt jövevényszavak, amik két nép egyazon területen, vagy régióban való élésekor elkerülhetetlenül megjelennek egy idő után. Például a lengyelekkel közös szavunk a káposzta, a kabát, a lakáj, a sisak, a csákó stb. De ettől még semmi közünk a szláv nyelvekhez. Ugyanígy nem sok köünk van az altájiakhoz, így a törökhöz sem.

További török jövevényszavak:

Honfoglalás előtti általános török jövevényszavak:
Ács, alma, árok, barom, bársony, ba*zik, bátor, bika, bojtorján, boka, bor, bors, borsó, bosszant, boszorkány, bölcs, csalán, csipa, érdem, erő, ész, kapu, kék, kender, kép, késik, kikerics, kín, kor, korom, kos, kökény, kölcsön, ól, oroszlán, őrül, saru, sátor, sereg, som, szakáll, szék, szór, szökik, szűnik, tanú, tarló, teknő, tengely, torma, tömény, turul stb.

Csuvasos típusú jövevényszavak (honfoglalás előtti):
bocsát, borjú, búcsú, búza, dél, dió, disznó, dől, eke, görény, gyapjú, gyárt, gyász, gyékény, gyeplő, gyertya, gyom, gyomor, gyón, gyopár, gyöngy, gyúr, gyümölcs, gyűrű, gyűszű, iker, karó, komló, koporsó, kóró, ködmön, kőris, orsó, ökör, sár, sárkány, sarló, seper, szám, szőlő, szűcs, tar, tenger, térd, tükör, tyúk stb.

Nem csuvasos (köztörök) típusú jövevényszavak (honfoglalás előtti):
balta, betű, bűvöl, dara, hurok , kantár, kanyaró, kobak, köldök, köpönyeg, kun, orosz, szirt, szúnyog, tábor, tapló, teve, török, tőzeg, túzok stb.

Oszmán-török jövevényszavak (honfoglalás utáni):
aga, basa, bég, bogrács, csuha, dandár, dervis, dívány, dohány, dolmány, hombár, ibrik, imám, iszlám, janicsár, joghurt, kátrány, kávé, kazán, kefe, korbács, mámoros, martalóc, mecset, müezzin, oszmán, pajtás, pajzán, pamut, papucs, pasa, sah, szeráj, szultán, tarhonya, zseb stb.

[rdaneelolivaw]

(A rokonság a bolgár-törökökkel igaz, de úgy tudom, ezek nem azok a törökök

Persze mert azok kunok voltak, mint ahogy tulajdonképpen a besenyők is.