Alghar írta:
Baromi nehéz röviden válaszolni a kérdésedre. Birodalmak estében például nem lehet megválaszolni azt a kérdést, hogy "jó volt/rossz volt". Gondolj csak a Római Birodalomra. Maga a "birodalom" szó olyan államalakulatot jelöl, mely több népet, államot foglal magába, melyek valamely kényszerítő erő (katonai-gazdasági-politikai) folytán lesznek részei a birodalomnak. Ebből adódóan aztán nyilván rengeteg a birodalmakon belüli "összezördülés". A rómaiaknak tagadhatatlanul sokat köszönhet Európa, aztán mégis végiglázadozták a birodalom népei az egész római történelmet (nyilván egyszerűsítek). A birodalom felépítése magában hordozza azt, hogy valamely állam, nép alávetett helyzetbe kerül...ezt nagyon nehéz elviselni, bármit is adjon az adott birodalom az alattvalóinak.
A Brit Birodalom kialakulását is több részre lehet osztani. Az első nyilván a nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődött...nos itt az őslakókkal való bánásmód miatt nyilván jogos kritika éri a birodalmat...de ez sajnos a birodalom természetéből adódik. Vagy mondjon nekem valaki egy olyan birodalmat, amely nem lépett fel erőszakosan a meghódított területeken tapasztalt ellenállással szemben. Ellenben a birodalmak kialakulását követő zűrzavaros és véres események után általában a konszolidáció követi. A briteknél is ez volt (sőt, minden birodalom esetén). Ilyenkor a birodalom vezető állama felismeri, hogy a többi nép, állam eszetlen kizsákmányolása nem működik (a Spanyol Birodalom bukása jó példa erre), ezért integrálni próbálják, politikailag, kulturálisan, gazdaságilag az adott területet, népet a birodalomba. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a felfejlesztett nép, állam, terület egy idő után felteszi a kérdést: menne- e ez nekem önállóan is? A válasz: menne. Ekkor megkezdődik a birodalom vezető hatalmával történő szembeszegülés (Anglia - 13 észak-amerikai gyarmat például). Ez gyakran végül a birodalom széteséséhez, megszűnéséhez vezet.
No, de vissza a britekhez: a második fellendülés az imperializmus korában tapasztalható (az elnevezés magáért beszél). Ekkor már elsősorban a gazdasági érdekek határozzák meg a "hódítás" irányát és céljait. A britek az ipari forradalomnak köszönhetően olyan előnyre tettek szert, hogy senki nem volt képes tartani velük a lépést...ez nyilván magával hozta a terjeszkedés lehetőségét és igényét. A kapitalizmus amúgy is szinte megköveteli ezt (pláne a szabadversenyes akkoriban). A Brit Birodalom élt a lehetőséggel, ami adatott neki: mint mindegyik birodalom. India darabokban volt, később tulajdonképpen a britek elleni fellépés kovácsolta össze (megjegyzem, miután a britek elkezdték felfejleszteni a területet és megszüntették a Brit Kelet-Indiai Társaságot) Ki tudja, hogy nézne most ki India nélkülük? Vagy Honkong, Szingapúr, Ausztrália, Új-Zéland?
Kérdéseidre: birodalmak esetében nincs olyan, hogy jó volt-e vagy rossz. A történelemben sem. (elég utánanézni pl. Mátyás az igazságos tetteinek alaposan
)
Kizsákmányolták-e a meghódított területeket? Ki ám, majd rájöttek, hogy ez nem járható út...és szépen fejleszteni kezdték azokat.
Előrehaladást hoztak-e a meghódított területekre? Meggyőződésem, hogy alapvetően igen, amelynek azonban voltak árnyoldalai is.
Szükségszerű volt-e avagy elkerülhető a Brit Birodalom kialakulása? Birodalmak a történelem során egyre-másra alakultak és tűntek el. Az az állam, mely elég erősnek érezte magát mindig hódító politikába kezdett (igen, még a magyarok is, ha olyan volt a helyzet). Ha nem a britek vannak akkor éppen lépéselőnyben, akkor megcsinálta volna más.
No, nem tépem tovább a billentyűzetet: röviden és tömören ennyi jutott eszembe hirtelen. Természetesen ez a teljesség igénye nélkül, leegyszerűsített formában íródott, mert maga a téma több könyvnyi anyagot jelentene
Nagyon örülök, hogy ilyen tartalmas, jó kis választ írtál, öröm volt olvasni - köszönöm
Nagyon sok dologban egyetértek. Engem akkoriban és azért kezdett el érdekelni ez a dolog, amikor köztük éltem. Egészen addig én is csak úgy voltam vele, hogy ja, hát rabszolgamunkából és összeharácsolt javakból tündökölni nem kunszt.
De ahogy egyre többet jártam ott könyvtárba, előadásokra szabadegyetemeken, meg beszélgettem történelmet értő-olvasó helyiekkel, rájöttem, hogy azért tényleg minden árnyalt.
Nyilván, ahogy mondod, egy politikai entitás domináns helyzetbe kerül a birodalmak kialakulásakor és ez bizony feszültségekkel, olykor sajnos, vérrel jár. Viszont a britek viszonylag hamar, már 1833-ban betiltották a rabszolgamunkát és kereskedelmet (a Kelet-Indiai Társaságnál csak tíz évvel később lépett életbe).
De a birodalom még majdnem száz évig, egy világháborút is átvészelve nagyjából zökkenőmentesen megmaradt, a viktoriánus kor leáldozásával is. Az alattvalóknak szép lassan a britekével egyenrangú jogaik lettek, és ahogy írtad is, sokat kaptak vissza. Egy holland töriszakos barátommal beszélgettem egyszer és ő mondta, hogy bár Indonéziát a Holland Királyság ékköveként tartják jó rég, a valóság az, hogy meglepően sok esetben a gyarmatok egy idő után óhatatlanul nem hozzák, hanem sokkal inkább viszik a pénzt. Meg lehet nézni Jakartát, micsoda szarkupacként hagyták ott a hollandok. Vagy, hogy a franciák által gyarmatosított afrikai és arab térségbeli területek azóta is zilált, háborús és szegény övezetek.
Nyilván Afrikában a britek sem jártak túl sok sikerrel, de Dél-Afrika (a valóban szégyenletes apartheidet leszámítva) még mindig a jobban teljesítő, civilizáltabb afrikai országok közé tartozik. India pedig kapott egy világnyelvet, amivel most óriási előnyben vannak. Az útjaik, csatornahálózataik, infrastruktúrájuk, oktatási szisztémájuk is mind brit örökség. Sok indiai barátom is volt, ők például egészen meglepő módon nem neheztelnek a múltbeli dolgok miatt. Hosszútávon még mindig jobban jártak így, mintha maguk lettek volna, európai ráhatás nélkül. Ausztráliáról, Kanadáról, Új-Zélandról meg nyilván beszélnünk sem kell, annyira triviális.
Alapvetően liberális volt a birodalom, Edmund Burke elvei alapján, aki úgy tartotta, hogy a kolonizáló hatalmaknak elsősorban kötelességük van az adott területeken, aztán jöhetnek csak az ezzel járó hasznok. Még George Orwell, aki pedig az 1920-as években Burmában látta a gyarmatosítás sötét oldalát, is úgy tartotta, hogy morális értékeket tekintve a britek messze jobban teljesítettek a franciáknák, a németeknél, a portugáloknál és a hollandoknál. Nem is beszélve a belga Leopoldról, hogy mit művelt Kongóban (~10 millió halott kongói vére száradt a lelkén), amit Orwell egyébként csak "vampire empire"-nek, vámpírbirodalomnak hívott.
És az is úgy van, ahogy említetted. Nincs új a nap alatt, ha nem a britek, akkor épp a már említett németek, franciák, vagy belgák kolonizálták volna az új területeket. Majdhogynem elkerülhetetlen volt az ilyen, a szuperhatalmak kora még jó ideig eltartott a birodalom széthullása után is (meg most egy új bontogatja a szárnyait Kína "személyében").
Szóval sokáig lehetne boncolgatni valóban ezt, mert voltak tagadhatatlanul elítélendő dolgok, de alapvetően egy sikeres és sok utódállamnak mai napig előnyös viszonyrendszer volt a Brit Birodalom, minimum már csak az uralkodó világnyelvben való ezáltali érintettség miatt is.