idarpidi írta:Kérnék egy kis segítséget:
Idén meg szeretném csinálni a hőszigetelést és nyílászáró cserét a házunkon.
A ház a 60-években épült, kádár-kocka szerű, később némi hozzáépítéssel, egyszerű kisméretű téglából. Falvastagságot nem tudom, hétvégén megmérem, ha kell. Szerintem akik értenek hozzá, a téglatípusból már tudják is.
Ha esetleg különválasztom a nyílászáró cserét és a hőszigetelést, a nyílászáró cserével érdemes kezdeni? A belső hőszigetelésről mit gondoltok?
Két ablak háromszárnyú. Szerintetek azt mivel kellene kiváltani? 190x133-at mértem. Gondolom a beépített résszel együtt 200x140-es, esetleg 210x150-es lehet?
Szóval milyen sorrendbe érdemes csinálni és milyen hőszigetelésben kellene gondolkodni? Később fűtést is szeretnék korszerűsíteni. Az mehet majd ezek után?
Minden jó tanácsot szívesen fogadok, mert ehhez a témához teljesen hülye vagyok!
sorry... ez egy kicsit hosszú lett!
először is kihangsúlyoznám, bár ezzel foglalkozom minden nap, nem szentírás az amit mondok. Másik építész, másképp gondolja, gondolhatja, inkább a saját tapasztalataimat mondanám el, még ha ez csak 17 év is.
a kádár kocka házakkal túl nagy baj nincs, egész kis átalakításokkal, a mai kor igényeihez lehet igazítani. ráadásul az újabb építésűek szerkezetei is időtállóak, km tégla fal (38cm), beton alaptestek, vb födémekkel.
mivel ahogy írod, hogy ez a 60-as években épült, és az ország területein, az építőanyag elérhetőségek függvényében a szerkezeti felépítésében lehetnek különbségek. feltételezem, hogy beton alappal rendelkezik, és vb födémmel, bár ez inkább a 70-es évekre jellemző. ezt megelőzően volt sok változat. találkoztam már vegyes falazatúval is, sőt még vályog falazatúval is, tégla alaptestekkel és fafödémmel kombinálva. ha készült is anno vízszigetelés a főfal alá, akkor is már kérdéses lehet az állapota. ha tapasztaltok felvizesedést a külső-belső oldalakon, a hőszigetelés készítése előtt mindenképp egy utólagos vízszigetelés kialakítását javaslom. ez lehet mechanikai (pl, falátvágás, és vízszigetelés behelyezése) vagy egyéb kémiai, pl injektálás.
következő lépésnek a nyílászáró cserét javaslom. ebben leginkább a pénztárca szab határt. amit minden egyes megrendelőmnek elmondok, hogy önmagában nem elég az üveg U értékére figyelni. az zsivány gyártók ezzel operálnak. a nyílászáróban az üveg rétegrendje, kialakítása a legegyszerűbben orvosolható kérdés. ma már egy 3 rétegű üvegezés magasan többet tud, mint az elvárás, és már megfizethető is. de önmagában az üveg nem elég.
itt kitérnék mégegy fontos dologra, a hőhídra. HŐHÍD mindig van, olyan épület nem létezik, amiben nincs, hiszen ez egyszerű fizika. itt megkülönböztetünk szerkezeti és geometriai hőhidat. a szerkezeti hőhíd mértékét a beépített anyagok hővezetési ellenállása határozza meg. a geometria hőhidat pedig a sarkok száma. minden egyes sarok geometriai hőhíd. vagyis egy helyiségnek a négy sarkában, illetve a padló és fal csatlakozásnál, és a födém és fal csatlakozásnál található hőhíd. ezt ha visszabontjuk nyílászáróra, ott további geometriai és szerkezeti hőhidak találhatók. van egy az üveg és a szárnyszerkezet találkozásánál körben, van egy a tok és szárny találkozásánál, van egy a tok és a fal káva találkozásánál, sőt, magán nyílászáró szárny-tok profilokon is több. ráadásul, minél több valódi osztónk van annál több ilyen hőhidunk van. és csak egy nyílászáróról beszéltünk. a lényeg, hogy ezeket a geometriai hőhidakat a minél kevesebb nyitható nyílászárók alkalmazásával, és a minél nagyobb egybefüggő fix üvegezések kialakításával tudjuk csökkenteni.
sok szónak is egy a vége fa-műanyag nyílászáróra vonatkozó szigorított U érték minimumot (1,15 W/m2K) egy nyílászáró esetén összesítetten kell teljesíteni, tehát az üvegnek, a toknak, szárnynak, és minden geometriai hőhídnak a figyelembe vételével. és ez minden egyes különböző méret esetén változik is. ezt az értéket noname gyártó termékei szerintem nem tudják biztosítani. persze adnak róla tanusitványt, de ezeket én fenntartásokkal kezelem.
és nem elég megvenni a megfelelő nyílászárót, ha a beépítése nem szakszerű, és a tömítések nem készülnek el, akkor lényegében tök feleslegesen vesszük meg drága pénzért a nyílászárót, mert úgy sem ott fog szökni az energia, hanem a lyukakon. az energia nem hülye, arra megy, amerre a legegyszerűbb számára.
és igen, az Internorm ma top gyártó. de ugyanilyen top gyártó a Schüco is. lakossági szférában, rendszerint nem is az ő termékeik épülnek be, pont a többszörös ár miatt. de ezek a nyílászárók valóban tudják is teljesíteni az előírásokat... az olcsók szerintem nem, illetve nem ugyanazt.
2,0 m x 3,0 m-es üveg mérettel is boldogulnak ezek a gyártók... az összes többi helybéli gyártó, mind azzal kezdi, hogy módosítsam már a nyílászáró konszignációmat, tegyek bele valódi osztót, mert nem tudnak bele üveget tenni... na az Internom az egyik házamnál betervezett 5 m-es üvegfalra nem ezt mondta... megoldják, semmi gond. na ez is a különbség!
hőszigetelés. emberi tartózkodású helyiségek esetén, mindig a külső oldali hőszigetelés az optimális. így lényegében hasznosítjuk az épületszerkezetek hőtároló képességét, vagyis egy hő akkumulátorunk lesz. ha kikapcsoljuk a fűtést, nem lesz azonnal hideg, mert a szerkezetek visszasugározzák még a bevitt hőmennnyiséget. belső hőszigetelés legjobb példája a hűtőkamra... ott nem akarunk energiát pazarolni a szerkezet hűtésére, csak is a levegőt akarjuk.
és itt visszatérek a nyílászárókra. hőtechnikai szempontból, külső hőszigetelés esetén, a nyílászáró beépítés optimális helye a hőszigetelésben lenne, a geometriai hőhíd mértékének csökkentése miatt... vagyis nem a falnyílásban. ezt csak konzolos beépítő szerkezetekkel lehet megoldani. ebben is élen jár az Internorm... nekik vannak ilyen elemeik. sok gyártó azt sem tudja, hogy miről beszélek.
közép megoldás erre az, hogy a nyílászáró külső síkja a falszerkezet külső síkjára kerül, így lényegében a külső hőszigetelés készítésekor nincs szükség káva befordulásra, mert egyszerűen rátakar a hőszigetelés a nyílászáróra 5-6 cm. ha ehhez még külső árnyékolót is teszünk, akkor már szükség van toktoldók használatára, ami szintén a befolyásolja károsan a nyílászáró összesített U értékét. komplett felúíjtáskor mindig ezt a köztes megoldást tervezem, bár geometriai hőhíd szempontjából kedvezőtlenebb a hőszigetelés síkjában elhelyezetthez képest, de a beépítése egyszerűbb és olcsóbb.
hőszigetelés anyaga pénztárca függő... én minden egyes épületemre ásványgyapot hőszigetelést javaslok. bár ez 2-3 x drágább, mint az EPS rendszer, de cserében páratechnikailag kifejezetten előnyösebb (lélegzik a ház) nem is éghető. ezt minden megrendelőmnek elmondom, döntsön ezek tükrében. u értékre szinte az összes többi jobbat tud, mint az ásváygyapot. gyakorlatilag kevesebb vastagság is elég lehet.
38-as km tégla falra, 15 cm ásványgyapot külső oldali homlokzathőszigetelést tennék fel, ha én építkeznék.
remélem tudtam segíteni...
