2005 Jerez?
Persze. Az nem vitatható volt szerintem, simán elrontotta a féktávot Rossi, és Gibernaut használta féknek. De én olyasmire gondoltam, mint Marctól az, hogy szándékosan akarta volna elrontani valaki versenyét, rátehénkedik kívülről, mint 2015 Malajziában Rossival, vagy tényleg érezhetően valakivel szemben agresszívabb, mert csak. Voltak balfaszkodásai Rossinak, elmért féktávjai például Stonerrel szemben is (a híres Laguna Seca-i pityputty alatt, például), de sosem volt érezhető nála, hogy azért csinálta az olyat, mert bosszút akar állni, mérges vagy valami más miatt pécézte ki magának az „áldozatot”.
Egyébként azok miatt, amiket beszéltünk, ma már nagyon kicsi az esélye, hogy Rossi a kedvencemmé válna. Egyszerűen túl sok a személyiségében a harciasság, a „balhézásra való hajlam”. Régen, kamaszként is láttam én ezt, csak akkoriban még fontosabb volt, hogy amellett, hogy sikeres, nagyon feltűnő figura is volt. Nagy, bongyor haja volt, mindig vigyorgott, gumicsirkével mászkál, Robin Hoodnak öltözve megy dobogóra, meg megáll a pálya szélén kitett mobilbudinál, hogy pössentsen – de hát ezeket te is tudod nilván. Tényleg szórakoztató volt, és egész már dimenzióba emelte a személyisége a sportot. Emlékszem, akkoriban, amikor 125-ben világbajnok lett, és elkezdtem neki drukkolni, még csak az Eurosporton adták a MotoGP-t. Én is csak azért kaptam rá, mert a fater motorversenyző volt anno (voltak szép eredményei, azt hiszem, országos negyedik volt 350-ben, és összesen hat futamot nyert), és ő nézte mindig.
Ma már egész más alapján szimpatikus valaki. Jelenleg Mir az, akit kedvencnek mondok (bár ez már nyilván nem ugyanolyan). Nagyon szimpatikus gyerek, és Prostra hajaz az egész versenyzése - nem szélvészgyors, kvalin sosem brillírozik, de igazi vasárnapi motoros, mindig maximalizálja a lehetőségeit, nincsenek véleményes dolgai, és nagyon ritkán hibázó, stabil versenyző. Az egész mezőnyben sok a kedvelhető, jópofa figura. De valahogy Mir az, akiben látni vélem emellett, hogy képviseli azt az „old school” versenyzést, ami erősen kihalóban van. Az olyan „nyerőautomaták”, mint most Fabio vagy a bukása előtt Márquez volt, nem fognak úgy meg (pontosabban attól még egyáltalán nem figyelek fel valakire, mert sikeres). Mir lehet, hogy többet nem is lesz bajnok (bár tavaly is az év második felét húzta meg), de nem baj. Már annak is örülök, hogy van valaki, aki miatt tényleg lelkesen nézem a versenyeket, és nem csupán egy #régenmindenjobbvót-jellegű „Rossi özvegy” leszek jövőre, aki megszokásból kapcsol oda
